hit

A szellemi ébredés alapja, 2018. 12. 21.

Submitted by remenyseg on p, 12/21/2018 - 20:31

"Napról napra állhatatosan, egy szívvel, egy lélekkel voltak a templomban, és amikor házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép. Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülőkkel.” (Csel 2:46-47)

 

A megtérés útja, 2018. 05. 04.

Submitted by remenyseg on szo, 05/05/2018 - 12:27

„Ha vétkeznek ellened, mert nincs ember, aki ne vétkeznék, és megharagszol rájuk, kiszolgáltatod őket ellenségeiknek, és foglyul ejtve fogságba viszik őket, távoli vagy közeli országba, de szívből megtérnek azon a földön, ahova fogságba vitték őket, ha megtérnek, és így könyörögnek hozzád fogságuk földjén: Vétkeztünk, bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk.

Az Úr félelmében járt, 2018. 03. 08.

Submitted by remenyseg on szo, 03/10/2018 - 12:43

„Az egyháznak tehát egész Júdeában, Galileában és Samáriában békessége volt: eközben épült, az Úr félelmében járt, és a Szentlélek segítségével számban is gyarapodott.” (Csel 9:31)

 

Uram, Jézust szeretnénk látni; 2018. 01. 12.

Submitted by remenyseg on p, 01/12/2018 - 18:34

„Néhány görög is volt azok között, akik felmentek az ünnepre, hogy imádják az Istent. Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Bétsaidából való volt, és ezzel a kéréssel fordultak hozzá: „Uram, Jézust szeretnénk látni.” Fülöp elment, és szólt Andrásnak, András és Fülöp elment, és szólt Jézusnak. Jézus így válaszolt nekik: „Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az Emberfia. Bizony, bizony, mondom néktek: ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.

Hiteles Isten szolgája, 2017. 06. 29.

Submitted by remenyseg on cs, 06/29/2017 - 16:21

 

Az ÚR meghallgatta Illés szavát, a lélek pedig visszatért a gyermekbe, és az föléledt. Ekkor Illés fogta a gyermeket, levitte a felső szobából a házba, odaadta az anyjának, és ezt mondta Illés: Nézd, él a fiad! Az asszony így felelt Illésnek: Most már tudom, hogy te Isten embere vagy, és hogy igaz a te szádban az ÚR igéje!” (1Kir 17:22-24)

Az Úr félelmében járt, 2017. 03. 09.

Submitted by remenyseg on cs, 03/09/2017 - 13:46

 

„Az egyháznak tehát egész Júdeában, Galileában és Samáriában békessége volt: eközben épült, az Úr félelmében járt, és a Szentlélek segítségével számban is gyarapodott.” (Csel 9:31)

 

            Fontoljuk meg a következő kijelentést: „Mi vagyunk a Biblia, amit a világ olvas, mi vagyunk a hit, amire a világnak szüksége van, mi vagyunk a prédikáció, amire a világ figyel.” (Billy Graham)

A Szentlélek figyelmeztetése, 2016. 09. 29.

Submitted by remenyseg on h, 01/09/2017 - 19:59

 

Küldött hozzájuk prófétákat, hogy térítsék meg őket az ÚRhoz. Azok figyelmeztették is őket, de nem figyeltek rájuk. Akkor az Isten felruházta lelkével Zekarját, Jójádá főpap fiát, aki a nép elé állt, és ezt mondta nekik: Azt mondja az Isten: Miért szegtétek meg az ÚR parancsolatait? Nem válik az javatokra! Mivel elhagytátok az URat, ő is elhagyott benneteket.” (2Krón 24:19-20)

Mit tegyünk? 2016. 08. 22.

Submitted by remenyseg on szo, 09/03/2016 - 14:56

 

Ekkor megkérdezték tőle:„Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgokat cselekedjünk? Jézus ezt felelte nekik: „Az az Istennek tetsző dolog, hogy higgyetek abban, akit ő küldött” (Jn 6:28-29)

 

           

            Az idézett párbeszéddel azután találkozunk, miután az emberek sorban álltak a kenyérért és azzal jóllaktak. Ezután megelégedettek lettek a testi táplálékkal. Vagy még sem? Talán rájöttek arra, nekik többre van szükségük.

A kisgyermek hit és az Isten országa, 2016. 07. 27.

Submitted by remenyseg on sze, 08/31/2016 - 21:12

 

Ez után kisgyermekeket is vittek, hogy megérintse őket. Amikor a tanítványok ezt meglátták, rájuk szóltak, Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba.” (Lk 18:15-17)